2017. január 2., hétfő
Ezeken a linkeken a blog bejegyzések többi kimaradt fényképe és a videok találhatók.
Sajna a további napok nem lettek meg, így most befejezem a történetet, de ha valakit érdekelnek a kimaradt képek, videok azt megtekintheti a következő linkeken.
Remélem működik. Ha nem jönne be, kérem jelezzétek.
Előre is köszike. Ezen kívül utólag is köszike, hogy elolvastad a blogomat. Remélem találkozunk a következő utam leírásánál is!
Üdvözlettel, Tomi.
fényképek 1:
https://drive.google.com/folderview?id=0BxZgh0pfjt2JQm42enhISkliZX
fényképek 2:
https://drive.google.com/folderview?id=0BxZgh0pfjt2JeHNlMUNqcU9fUzQ
fényképek 3:
https://drive.google.com/folderview?id=0BxZgh0pfjt2JYmNod2pWYnNwNkE
naplopódzó képek:
https://drive.google.com/folderview?id=0BxZgh0pfjt2JeDQtNDhnUkFYMTg
videók:
Augusztus 12 és az után!
Sajna ez a bejegyzésem valahol elveszett. Igaz, hogy valamikor eltörött egy balesetben a memória kártyám, de reméltem, hogy a véghajrá csak meg maradt... Ha mól emlékszem az úgy volt, hogy reggel kilenckor a zsilipnél várakoztam, mikor jött egy aranyos nő és mondta, hogy induljak neki. Említettem, hogy 10-re lett megbeszélve az indulás az emberrel. Kérdeztem, hogy nem baj e ha nem várjuk meg. Mondta, nem baj. Oksa akkor tudjuk le azt a pár zsilipet :-)
Ahogy haladtunk, úgy 500 méterenként egy egy zsilipet kezdett gyanús lenni, hogy sok sok zsilipet látok magam előtt. Már vagy a hetediknél járhattunk, mikor megkérdeztem a zsilipelős nőt, aki jött velem és minden zsilipet nyitott nekem, hogy mennyi zsilip van. Mondta, hogy 10. Na akkor megnyugodtam, hogy már csak kb. Három lehet hátra. Mikor leküzdöttük azokat, éltem a gyanu perrel látván a többi zsilipet előttem, hogy mi van. Azt mondta, hogy onnan van tíz, ahol kérdeztem és nem összesen annyi. :-)
Na azért csak megérkeztünk az utolsóhoz. Ott átadott egy másik zsilipkezelő lánynak. Hamarosan megjelent egy másik lány is,aki segédkezett a zsilipelésnél. Na akkor meg is kérdeztem mennyi zsilip van. Mondtak is valami számot,de én éltem a gyanuperrel és rá is kérdeztem rögvest, hogy még annyi, vagy összesen :-) bele borzongtam a válaszba. Összesen 37
Délután négyre végeztem a sok, sok zsilippel. Isszonyatosan fárasztó volt...
Sajna ez a bejegyzésem valahol elveszett. Igaz, hogy valamikor eltörött egy balesetben a memória kártyám, de reméltem, hogy a véghajrá csak meg maradt... Ha mól emlékszem az úgy volt, hogy reggel kilenckor a zsilipnél várakoztam, mikor jött egy aranyos nő és mondta, hogy induljak neki. Említettem, hogy 10-re lett megbeszélve az indulás az emberrel. Kérdeztem, hogy nem baj e ha nem várjuk meg. Mondta, nem baj. Oksa akkor tudjuk le azt a pár zsilipet :-)
Ahogy haladtunk, úgy 500 méterenként egy egy zsilipet kezdett gyanús lenni, hogy sok sok zsilipet látok magam előtt. Már vagy a hetediknél járhattunk, mikor megkérdeztem a zsilipelős nőt, aki jött velem és minden zsilipet nyitott nekem, hogy mennyi zsilip van. Mondta, hogy 10. Na akkor megnyugodtam, hogy már csak kb. Három lehet hátra. Mikor leküzdöttük azokat, éltem a gyanu perrel látván a többi zsilipet előttem, hogy mi van. Azt mondta, hogy onnan van tíz, ahol kérdeztem és nem összesen annyi. :-)
Na azért csak megérkeztünk az utolsóhoz. Ott átadott egy másik zsilipkezelő lánynak. Hamarosan megjelent egy másik lány is,aki segédkezett a zsilipelésnél. Na akkor meg is kérdeztem mennyi zsilip van. Mondtak is valami számot,de én éltem a gyanuperrel és rá is kérdeztem rögvest, hogy még annyi, vagy összesen :-) bele borzongtam a válaszba. Összesen 37
Délután négyre végeztem a sok, sok zsilippel. Isszonyatosan fárasztó volt...
Augusztus 11. Csütörtök
Allenjoieből, Valdieu-Lutran-ba.
Olyan mendegélős nap volt. Kiderült, hogy ma nincs zsilipkezelős nap. Jött egy autó velem és sorra nyitogatta a zsilipeket, meg egy hidat is. Nagyon kellemetlenül éreztem magam, hogy csak nekem dolgozik :-) Montreaux-Chateauban megálltam. Megbeszéltem a kisérő autóssal, hogy holnap 10-kor talizunk a következő zsilipnél, mert Én ma innen nem megyek tovább. Persze a dolgok úgy alakultak, hogy csak tovább mentem. Kiderült, hogy itt Montreaux-Chateauban csak kártyás fizetés van a kikötőben. Nem mintha lett volna valaki, aki ezt ellenőrzi. Egy gépbe kellett beledugni a bankkártyát és rendezni a dolgot. Inkább elmentem a boltba és vásároltam annyiért, amennyibe a kikötői díj került volna. A turist Info irodában találtam egy nagy térképet.
Meglepődtem azon, amit láttam. A rajna felé mutató nyílnál nem az volt kiírva, hogy Wien, vagy Regensburg, hanem, hogy Budapest. Tovább mentem a következő zsilipig. Egy órányira volt. Most várok holnap reggel 10-ig. :-) Itt mint azt észre vettem míg a városban egy cigi boltot kerestem, hogy nyitásból, vagy 4 zsilip vár rám. Ennyit látni egyszerre
:-) Aztán, hogy a kanyar után mi van!?
Allenjoieből, Valdieu-Lutran-ba.
Olyan mendegélős nap volt. Kiderült, hogy ma nincs zsilipkezelős nap. Jött egy autó velem és sorra nyitogatta a zsilipeket, meg egy hidat is. Nagyon kellemetlenül éreztem magam, hogy csak nekem dolgozik :-) Montreaux-Chateauban megálltam. Megbeszéltem a kisérő autóssal, hogy holnap 10-kor talizunk a következő zsilipnél, mert Én ma innen nem megyek tovább. Persze a dolgok úgy alakultak, hogy csak tovább mentem. Kiderült, hogy itt Montreaux-Chateauban csak kártyás fizetés van a kikötőben. Nem mintha lett volna valaki, aki ezt ellenőrzi. Egy gépbe kellett beledugni a bankkártyát és rendezni a dolgot. Inkább elmentem a boltba és vásároltam annyiért, amennyibe a kikötői díj került volna. A turist Info irodában találtam egy nagy térképet.
Augusztus 10. Szerda
Colombier Chatelotból, Allenjoie-be. vagy 25km.
Sok zsilip volt ma és magasra is emeltek. Egyszer út közben megálltam, enni, inni, sorokat rendezni, és láss csodát volt wifi. Ki is használtam a lehetőségeket és a netes dolgokkal is foglalatoskodtam. Szép idő volt ma, de kicsit hüvi. Ha a felhők mögé bújt a napocska, akkor picit fáztam is. Az északi szél lehetett az oka, gondolom. Valami hideg levegőt hozott. De legalább hátszelem volt nagy részt. Hasznos volt az Istenek elleni napokkal ezelőtti kirohanásom. Gondolom meghallgattatott.
A Swájci utazás úgy néz ki hogy kicsit halasztódik, mert lányom olaszországban nyaral. Valahogy csak kiböjtölöm azt a 10 napot :-) ha bele nem halok. Vakbél gyulladás ide, vagy oda, ha az lenne, már rég elpatkolhattam volna. De akkor mi fáj egyre jobban?
Colombier Chatelotból, Allenjoie-be. vagy 25km.
Sok zsilip volt ma és magasra is emeltek. Egyszer út közben megálltam, enni, inni, sorokat rendezni, és láss csodát volt wifi. Ki is használtam a lehetőségeket és a netes dolgokkal is foglalatoskodtam. Szép idő volt ma, de kicsit hüvi. Ha a felhők mögé bújt a napocska, akkor picit fáztam is. Az északi szél lehetett az oka, gondolom. Valami hideg levegőt hozott. De legalább hátszelem volt nagy részt. Hasznos volt az Istenek elleni napokkal ezelőtti kirohanásom. Gondolom meghallgattatott.
A Swájci utazás úgy néz ki hogy kicsit halasztódik, mert lányom olaszországban nyaral. Valahogy csak kiböjtölöm azt a 10 napot :-) ha bele nem halok. Vakbél gyulladás ide, vagy oda, ha az lenne, már rég elpatkolhattam volna. De akkor mi fáj egyre jobban?
Augusztus 9. Kedd
Clervalból, L'Isle/Doubs-ba.
Hosszan kanyargott az út és zsilipek is voltak szép számmal. Pontosan 7 zsilip. De végre elérkeztem a spórolós hajós utazók paradicsomába, L'Isle/Doubsba. Az út mentén egy benzinkút, Interrmarse super. Először benzint vettem 40 litert. Kártyás és fizetős rész is van. 50 métert kellett mindössze cipelnem a két kannát a hajóig. A kikötés ideális kis és nagy hajóknak egyaránt.
Aztán az élelmiszer vásárlás. Pótoltam a csoki készleteket (20 tábla) persze tejcsokisból. Sok Camembert, felvágott zöldség gyümölcs. Jégsaláta helyett most paradicsomot vettem. Nem mintha szeretném, de most paradicsom lesz! Az alkoholizmus útjára léptem!!! Vettem egy karton sört. Hátha össze akadok valakivel, akivel, megoszthatom. Ne mindig csak engem kinálgassanak :-) Vettem jégkrémet is! 4 magnum forma, vaniliásat. Valami karamell is van benne, amit nem szeretek, de nem volt rossz. Kimondottan jól esett az első kettő. A többit is meg kellett enni, mert nincs bekapcsolva a fagyasztó a hajóban. Feláldoztam magam! Megettem!
Bár nagyon esett az eső, elindultam wifit keresni. Na az nem lett meg. Negyed óra után feladtam. féltettem a tabletet, hogy elázik. Az a tipikus lassan áztató eső volt, ami egyszer csak csurom vizessé tesz! :-)
Jó lenne ma még tovább menni Colombier Chatelotba, de ez az esőtől is függ. Menet közben nem vészes, csak a zsilipelésnél szar dolog megázni !
Egyszer csak elállt az eső. Gyorsan elindultam addig sem ázok :-) Na az lett belőle, hogy még a nap is kisütött. Sajna az utolsó pár kilóméteren alig tudtam haladni, mert a vízben lévő növények mindig rátekeredtek a hajócsavarra. Sokat bíbelődtem vele :-( de csak megérkeztem. Most jöhet a pihi!!!
Clervalból, L'Isle/Doubs-ba.
Hosszan kanyargott az út és zsilipek is voltak szép számmal. Pontosan 7 zsilip. De végre elérkeztem a spórolós hajós utazók paradicsomába, L'Isle/Doubsba. Az út mentén egy benzinkút, Interrmarse super. Először benzint vettem 40 litert. Kártyás és fizetős rész is van. 50 métert kellett mindössze cipelnem a két kannát a hajóig. A kikötés ideális kis és nagy hajóknak egyaránt.
Bár nagyon esett az eső, elindultam wifit keresni. Na az nem lett meg. Negyed óra után feladtam. féltettem a tabletet, hogy elázik. Az a tipikus lassan áztató eső volt, ami egyszer csak csurom vizessé tesz! :-)
Jó lenne ma még tovább menni Colombier Chatelotba, de ez az esőtől is függ. Menet közben nem vészes, csak a zsilipelésnél szar dolog megázni !
Egyszer csak elállt az eső. Gyorsan elindultam addig sem ázok :-) Na az lett belőle, hogy még a nap is kisütött. Sajna az utolsó pár kilóméteren alig tudtam haladni, mert a vízben lévő növények mindig rátekeredtek a hajócsavarra. Sokat bíbelődtem vele :-( de csak megérkeztem. Most jöhet a pihi!!!
Augusztus 8. Hétfő
Novillarsból, Clerval-ba. 40km. vagy több.
Nagyon tetszenek ezek a ködös reggelek. Annyira szép látvány, ahogy a köd felszál a folyó felszinéről, hogy egészen magával ragadó. Néha oszlop szerűen, néha pamacsok formájában emelkednek el a felszinről a magasba. Nagyon látványos!
Megindultam, haladtam. Elértem a 22km-re lévő Baume-Les-Damesbe. Nem láttam benzin kutat így tovább haladtam. Mentem vagy egy órácskát. Bekapcsoltam a GPS-t. Megnézem mennyire vagyok a kiszemelt benzinkúttól. A pilot könyv azt írja 16 km. Nézem a GPS-t. hát az is azt mondja, hogy 16 km. Pedig már jövök egy órája Baume.Les-Damból! Ráadásul most úgy van beállítva a GPS, hogy légvonalban mérjen. A kanyargós folyón ez van vagy 20 km is. Jól át lettem verve!!! Így most holnapra marad a hőn áhított L'Isle/Doubs. Végül is még van 20 liter benzinem. De jó lett volna, ha már most kényelmesen megvehetem, hogy a hátralévő úton, ne kelljen ezen izgulnom.
Novillarsból, Clerval-ba. 40km. vagy több.
Nagyon tetszenek ezek a ködös reggelek. Annyira szép látvány, ahogy a köd felszál a folyó felszinéről, hogy egészen magával ragadó. Néha oszlop szerűen, néha pamacsok formájában emelkednek el a felszinről a magasba. Nagyon látványos!
Megindultam, haladtam. Elértem a 22km-re lévő Baume-Les-Damesbe. Nem láttam benzin kutat így tovább haladtam. Mentem vagy egy órácskát. Bekapcsoltam a GPS-t. Megnézem mennyire vagyok a kiszemelt benzinkúttól. A pilot könyv azt írja 16 km. Nézem a GPS-t. hát az is azt mondja, hogy 16 km. Pedig már jövök egy órája Baume.Les-Damból! Ráadásul most úgy van beállítva a GPS, hogy légvonalban mérjen. A kanyargós folyón ez van vagy 20 km is. Jól át lettem verve!!! Így most holnapra marad a hőn áhított L'Isle/Doubs. Végül is még van 20 liter benzinem. De jó lett volna, ha már most kényelmesen megvehetem, hogy a hátralévő úton, ne kelljen ezen izgulnom.
Augusztus 7. Vasárnap
Thoraiseből, Novillarsba. 27km.
Nem is értem!!! Mikordélnek haladtam heteken keresztül, mindig Déli, azaz szembe szelet kaptam. Most, hogy Észak-Nyugat felé haladok, Most is szembe szél van, Északi! Ez nem a menet szél okozta csalfa érzés! Most, hogy leparkoltam is Északnfelől fúj a szél. Engem szivatnak az Istenek. Direkt keresztbe tesznek nekem!!! Azaz szembe!!! Ráadásul az árral is szembe kell mennem. Totális veszteség! Ez a Dubs nagyon figyelemre méltó. Pontosabban nagyon kell figyelni. Zátonyra is futottam. No csak picit, mert annyira tiszta a vize, hogy vagy 2m mélyre lelátni. Észre vettem, hogy közel a mederfenék. Meglassítottam, hogy vissza térjek a mélyebb vízbe. Csak fennakadtam :-) Amúgy nem lett a szivem csücske. Ha lefelé haladnék, talán meg is szeretném! Gyors. Túl gyors árral szemben! Most is, hogy jövök, lepillantok a vízre, és konstatálom, hogy jól haladunk. Kicsit felpillantok a partra és mindjárt nem lelkesedem annyira! Nem haladunk! Erős a szembe sodrás. Félek ez csak rosszabb lesz a felsőbb szakaszokon. Elvagyok átkozva!
Nem mentem be Besanconba, mert, mint kiderült működik az alagút. Bár sokat kellett várni, mert nagy volt a szembe forgalom. Ott pöfögtem el a drága benzint az alagút kapujában. Lehet, hogy jobb lett volna körbe menni :-) Na Besanconban nagyon erős volt a sodrás! Végül is letettem róla, hogy elmenjek Laissey-ig. Előtte 10 km-el leparkoltam. Szerintem a benzin is fogytán, utána kellene tölteni. De ha már megálltam, délután fél háromkor, a francnak sincs kedve neki indulni ebben a döglesztő melegben :-)
Vasárnap van, lazulás van!!!
Feladva az elveimet, elmentem sörözni a parti büfébe. Vagy hogy is nevezzem :-) Na meg ettem, egy már rég áhított Magnum fagyit. Azaz jégkrémet!
Thoraiseből, Novillarsba. 27km.
Nem is értem!!! Mikordélnek haladtam heteken keresztül, mindig Déli, azaz szembe szelet kaptam. Most, hogy Észak-Nyugat felé haladok, Most is szembe szél van, Északi! Ez nem a menet szél okozta csalfa érzés! Most, hogy leparkoltam is Északnfelől fúj a szél. Engem szivatnak az Istenek. Direkt keresztbe tesznek nekem!!! Azaz szembe!!! Ráadásul az árral is szembe kell mennem. Totális veszteség! Ez a Dubs nagyon figyelemre méltó. Pontosabban nagyon kell figyelni. Zátonyra is futottam. No csak picit, mert annyira tiszta a vize, hogy vagy 2m mélyre lelátni. Észre vettem, hogy közel a mederfenék. Meglassítottam, hogy vissza térjek a mélyebb vízbe. Csak fennakadtam :-) Amúgy nem lett a szivem csücske. Ha lefelé haladnék, talán meg is szeretném! Gyors. Túl gyors árral szemben! Most is, hogy jövök, lepillantok a vízre, és konstatálom, hogy jól haladunk. Kicsit felpillantok a partra és mindjárt nem lelkesedem annyira! Nem haladunk! Erős a szembe sodrás. Félek ez csak rosszabb lesz a felsőbb szakaszokon. Elvagyok átkozva!
Nem mentem be Besanconba, mert, mint kiderült működik az alagút. Bár sokat kellett várni, mert nagy volt a szembe forgalom. Ott pöfögtem el a drága benzint az alagút kapujában. Lehet, hogy jobb lett volna körbe menni :-) Na Besanconban nagyon erős volt a sodrás! Végül is letettem róla, hogy elmenjek Laissey-ig. Előtte 10 km-el leparkoltam. Szerintem a benzin is fogytán, utána kellene tölteni. De ha már megálltam, délután fél háromkor, a francnak sincs kedve neki indulni ebben a döglesztő melegben :-)
Vasárnap van, lazulás van!!!
Augusztus 6. Szombat
Doleből, Thoraisebe. 40km.
Nagyon rosszul aludtam az este. Minduntalan felébredtem, várva, hogy mikor virrad. Bevallom, nem akartam kikötői díjat fizetni. Amúgy tetszett reggel arra ébredni, hogy hőlégballonok emelkednek a magasba.
7-kor neki is indultam és láss csodát a zsilip működött. Ez az Én napom lesz. Nem véletlen, hiszen tegnap négyszer is bele léptem a kutya szarba. A következő zsilip is kinyílt. Viszont becsukódni nem akart. Vagy háromnegyed órát vártam a kezelőre! Megoldotta. A következő zsilipnél is hasonló helyzet alakult ki. Bementem, de a zsilip nem akart működni. Aprócska reményt keltett bennem, hogy a kapu lassan bezáródott. Amúgy semmi! A kezelőt nem akartam csesztetni, majd csak megoldom. Aktiváltam a zsiliphez érkezés távirányítóját. A kérdésre, hogy merre akarok menni azt mondtam lefele. Gondolván, hogy így kinyitja a felső kaput, és azon akkor kislisszolhatok. Sejtettem, hogy nem lesz kíméletes a zsilipfeltöltés, hisz a gép azt gondolta a zsilipben nincs senki és semmi. Jó volt a megérzésem!!! Az összes beömlő nyílást kinyitotta. Amit akkor ott átéltem, a sordást, az örvényeket a hirtelen emelkedést az nem volt semmi. Mindazon dolgokra rátaláltam abban a két percben, amit Albert Einstein csak keresett. :-)
A továbbiakban semmi nem történt. Sima út volt. 4-re ide is értem Thoraise-be. Végül is nem rossz menet lett. Sajna azt egyre jobban kezdem érezni, hogy kifutok az időből. Annyira fáj a vakbelem, hogy az csak na. Bázelről már letettem. csak Molhuose-ig megyek!
Doleből, Thoraisebe. 40km.
Nagyon rosszul aludtam az este. Minduntalan felébredtem, várva, hogy mikor virrad. Bevallom, nem akartam kikötői díjat fizetni. Amúgy tetszett reggel arra ébredni, hogy hőlégballonok emelkednek a magasba.
A továbbiakban semmi nem történt. Sima út volt. 4-re ide is értem Thoraise-be. Végül is nem rossz menet lett. Sajna azt egyre jobban kezdem érezni, hogy kifutok az időből. Annyira fáj a vakbelem, hogy az csak na. Bázelről már letettem. csak Molhuose-ig megyek!
Augusztus 4-5. Csütörtök, Péntek.
Nem is értem miért nem írtam tegnap semmit. Talán mert eleredt nagyon az eső és inkább elmentem aludni :-)
Ma viszont rendesen elindultam. Meg is álltam hamarosan egy nagy városnál Auxonne azt hiszem a neve. Elmentem benzinért. Oda lép egy ember mellém, látva hogy kanna van nálam és mondja, hogy elvisz a kútra kocsival :-) Szerencsére meggyőztem, hogy ez csak városnézős kanna :-) Így tovább mehettem. Találtam mellette egy Lidlit is. Vettem némi kaját. Vissza battyogtam a hajóhoz a kikötőbe a kannákért. Aztán megint a benzinkútra. Oda-vissza 4 km. De a szükség az nagy úr. Sokszor megálltam visszafele. A lényeg, hogy van benzinem.
Megyek a jó kis tempómban, erre mellém araszol egy rendőr hajó. Na ilyet sem láttam még itt Franciában. Ami végül is nem csoda, mert gondolom nem sok kedvük van zsilipelni :-) Abból itt rengeteg van! Szóval minden féle dolgokat ellenőriztek. Nagyon kedvesek, udvariasak voltak. Na erre mondják, hogy minden szép és jó, csak az a baj, hogy 6 lóerő felett bizony itt a Franciák országában kell a certifikat. Diszproblem!!! Igyekeztem a szárnyaszegett madár módjára viselkedni, és mondtam is nekik, hogy már csak ez a 250 kilóméterecske van hátra itt náluk, nehogy már pont most a véghajrában bukjon el a project. Nem bukott el, mert nagyon toleránsak voltak. El is jutottam St. Symphorienbe, ahol balra fordultam be a csatornába. Rhon Rijn canal, vagy mi is a neve. Na ez egy kemény menet lesz. Bár van zsilip rendesen, vagy 95, de bizony van szépen szembe sodrása is. Na majd kiderül. Minden esetre, most Doleba értem. Holnap minden képpen meg kell tennem 40 km-t a következő állomásig.
Nem is értem miért nem írtam tegnap semmit. Talán mert eleredt nagyon az eső és inkább elmentem aludni :-)
Ma viszont rendesen elindultam. Meg is álltam hamarosan egy nagy városnál Auxonne azt hiszem a neve. Elmentem benzinért. Oda lép egy ember mellém, látva hogy kanna van nálam és mondja, hogy elvisz a kútra kocsival :-) Szerencsére meggyőztem, hogy ez csak városnézős kanna :-) Így tovább mehettem. Találtam mellette egy Lidlit is. Vettem némi kaját. Vissza battyogtam a hajóhoz a kikötőbe a kannákért. Aztán megint a benzinkútra. Oda-vissza 4 km. De a szükség az nagy úr. Sokszor megálltam visszafele. A lényeg, hogy van benzinem.
Augusztus 3. Szerda
Elmentem Gray-ba. kb. 5 kilóméter.
Szóval elmentem Grayba, hogy benzint vegyek. Na azt nem találtam. Volt két kút is messzi, de nem volt hajlandóságom elcipekedni odáig és vissza. Az Intermarscheban vásároltam picit. Wifi is akadt, ahol az elmúlt hét eseményeit feltölthettem a Drivera! Nem is maradtam tovább. Nekivágtam az útnak. Annyira erősen fújt szembe a szél, hogy a város után nem sokkal ki is parkoltam. A tegnapi esőzésből csak a szél maradt. Jött egy ember segített a beállásban. Szó szót követett és egyszer csak megszólalt magyarul :-) Kiderült, hogy az 56-os időszakban elhagyta az országot és Swájcba ment. Most 70 éves és utazgat amerre csak a vizi út viszi. Nyolc éve a hajón él. Van vele egy szörmók kutyus is. Amúgy jó fej az ember, meg a kutyóka is. Meginvitált magához. Szerencsére nem beszélt jól magyarul, így a franciára hagyatkoztunk. Néha egy két magyar szó is elejtődött. Aztán elmentünk a helyi kocsmába és iszogattunk. Furcsállottam, hogy a kutyust nem hozta magával. Kérdeztem Ő nem jön? Mire azt válaszolta " őrzi a hajót" Szegény olyan sóvárogva nézett a gazdi után, hogy a szívem majd meghasadt.
Az sem volt szimpi, hogy állandóan egy kötélre volt kötve. Lehet, hogy 70 évesen ez már természetes?
Én két sört, meg egy kávét ittam. Az idei sörözésem evvel le is lett tudva. Közben hozzánk csapódott két leányzó is. Remek nyelv lecke volt :-) Mutatom az egyiknek a google szövtezs anzs szöveget, mert valami nem stimmelhetett vele, hisz akár kinek is montdam, nem értette! Na Ők sem értették. Pedig többször is lejátszottam a szöveg kimondást. Na erről ennyit. Pedig valahogy megkéne tanulnom franciául rendesen. Az nem megoldás, hogy kocsmába járjak!!!
Most öt óra van. Biztos, hogy ma már nem indulok tovább. Maradok holnapig! Jöttek még hajók, be is parkolt egy kettő. A szél megmaradt este is. Holnapra szélcsendet, vagy hátszelet akarok:-)
Elmentem Gray-ba. kb. 5 kilóméter.
Szóval elmentem Grayba, hogy benzint vegyek. Na azt nem találtam. Volt két kút is messzi, de nem volt hajlandóságom elcipekedni odáig és vissza. Az Intermarscheban vásároltam picit. Wifi is akadt, ahol az elmúlt hét eseményeit feltölthettem a Drivera! Nem is maradtam tovább. Nekivágtam az útnak. Annyira erősen fújt szembe a szél, hogy a város után nem sokkal ki is parkoltam. A tegnapi esőzésből csak a szél maradt. Jött egy ember segített a beállásban. Szó szót követett és egyszer csak megszólalt magyarul :-) Kiderült, hogy az 56-os időszakban elhagyta az országot és Swájcba ment. Most 70 éves és utazgat amerre csak a vizi út viszi. Nyolc éve a hajón él. Van vele egy szörmók kutyus is. Amúgy jó fej az ember, meg a kutyóka is. Meginvitált magához. Szerencsére nem beszélt jól magyarul, így a franciára hagyatkoztunk. Néha egy két magyar szó is elejtődött. Aztán elmentünk a helyi kocsmába és iszogattunk. Furcsállottam, hogy a kutyust nem hozta magával. Kérdeztem Ő nem jön? Mire azt válaszolta " őrzi a hajót" Szegény olyan sóvárogva nézett a gazdi után, hogy a szívem majd meghasadt.
Az sem volt szimpi, hogy állandóan egy kötélre volt kötve. Lehet, hogy 70 évesen ez már természetes?
Most öt óra van. Biztos, hogy ma már nem indulok tovább. Maradok holnapig! Jöttek még hajók, be is parkolt egy kettő. A szél megmaradt este is. Holnapra szélcsendet, vagy hátszelet akarok:-)
Augusztus 2. Kedd
Scey-Sur-Saone-Et-Saint-Albinból, Rigny-be. 80km.
Reggel már nyolc előtt elindultam. Lesz, ami lesz. Három kilóméter vissza a zsiliphez. Csoda történt, működött. Beengedett, mehettem tovább :-) Vagy 100-200 méter múlva piros lámpát kaptam a tunnelnél. :-( Vagy háromnegyed óra után meguntam a várakozást és előrébb mentem az alagútig, ahol egy másik piros lámpa fogadott. Szerencsére az öt percen belül zöldre váltott. Bementem a Szent Albin alagútba!
Nagyon tetszik ezekben az alagutakban hajókázni. Na ezt le is videoztam :-) Kiérve még egy zsilip aztán jöhetett is a Saone. Láttam jobbra a kis várost, ahonnan indultam. Jó nagy kanyart tesz a folyó. Érdekes volt és csodálkoztam is rajta, hogy a városból ahol éjszakáztam nem lehetett létni azt a kör alakú (hengeres) bástyát. Szóval a város jobbra, akkor nekem balra kell mennem! Mentem is. Annyira szép és nyugodt folyó ez a Saone, hogy egészen beleszerettem. Mélyen a víz fölé benyúló fák. Szinte kikötni sem lehet magasabb hajókkal, mert a fák alatt mindössze egy másfél méter a magasság.
Régmúltat idéző hidak nyúlnak át felette, a vízben a part mentén tavirózsák virágzanak... Minden olyan tüncike! 10 kilóméternyit haladtam mikor egy szigethez értem. Jobbra elég szűkösnek találtam az utat, így balról kerültem. Gondoltam közben elszívok egy cigit. Ahogy gyújtok rá, hát látom előttem tavirózsák nyílnak. Akkor itt egy méter se a mélység alattam. Mire nyúltam volna a gázkarért, hogy gyorsan hátra menetbe kapcsoljak, már jött is az ismerős hang. Tompa sercegés, a hajó megemelkedett kissé, a motor kiemelkedett a vízből és hangosan berregni kezdett. Bele fúródtam a kavics ágyba. Disz problem!!! A viz kellemes meleg volt, akár bele is ereszkedhettem volna, hogy kitaszigáljam a hajót, de inkább hintáztattam. Vagy fél órányit ügyeskedtem, hintával, evezővel, meg motorral, mire sziveskedett kicsusszanni. Mégis csak a jobb oldali ág a jó irány! Csak azt nem értem, hogy a nagyobb, négy méter széles túra hajók hogy mennek át az össze boruló fák között. Nem vészes, vékonyka ágacskák ezek! Behaladtam. 100 méter után megint zátonyra futottam! Na ez már big problem! Nézem a GPS-t. Nem is értem. Szembe megyek folyás iránnyal. Ráadásul azt mutatja, hogy vissza kell mennem. Azaz vissza fele. Teljesen tanácstalan voltam, de hallgattam a technikára. Lenoszogattam a zátonyról a hajót, aztán indulás vissza fele. Út közben rájöttem, hogy volt még egy kanyar a folyón a zsilip után, a tunnel előtt. Na Én ezt nem vettem észre! Vissza 10 km. Volt vagy egy óra, mire vissza értem a kiindulási pontra. Na meg is nyomtam neki egy picit. Haladtam is rendesen. Elértem a második alagutat is.
Ez nagyon jó. Sajna várni kellett ott is három negyed órát a szembe forgalom miatt. Még jobban nyomtam neki, mikor is este háromnegyed hétkor előttem feltünt egy zsilip. Ezt el kell érnem. Remélem nyitva lesz még! 18óra 57perckor csavartam meg a jelző kart. Aktiválódott, beengedett. Ezen is túl vagyok :-) Most egy éjszakázó hely kéne, de addig is haladok még ameddig csak lehet. Kiérve a zsilipből 100 méter után a motor leállt! Kifogyott a benzin. Szerencse, hogy nem a zsilipben, befelé menet, mert úgy száguldottam, hogy megállítani is alig tudtam a hajót. Tanulságas eset!!! Végül is elértem Rigny-be, ahol megint zsilipelni kellene, de már este nyolc van. El is múlott. Bizony üzem szünet! Viszont a tövében, szokatlan módon egy nagyon takaros kis móló van, kikötő karikákkal. Szép álmokat Tomi! Ez a mai 12 órányi utazás és a potya út lelkileg kissé megviselt!
Nektek is legyen szép az estétek!
Scey-Sur-Saone-Et-Saint-Albinból, Rigny-be. 80km.
Reggel már nyolc előtt elindultam. Lesz, ami lesz. Három kilóméter vissza a zsiliphez. Csoda történt, működött. Beengedett, mehettem tovább :-) Vagy 100-200 méter múlva piros lámpát kaptam a tunnelnél. :-( Vagy háromnegyed óra után meguntam a várakozást és előrébb mentem az alagútig, ahol egy másik piros lámpa fogadott. Szerencsére az öt percen belül zöldre váltott. Bementem a Szent Albin alagútba!
Nektek is legyen szép az estétek!
Augusztus 1. Hétfő
Corre-ből, Scey-Sur-Saone-Et-Saint-Albinba. 50km.
Ebbe a nagyon hosszú nevű városba érkeztem ma :-) Teljesen véletlenül. Volt egy elterelő tábla, hogy forduljak balra, de Én nem fordultam. Mi történhet? Hát az történt, hogy vége lett az útnak. Viszont ott van egy takaros kis kikötő hely, ahová be is álltam.
Állítólag van itt egy szupermarket is vagy 100 méterre. holnap bevásárolok. Bár még maradt egy rúd szalámim az előző 20 Eurós bevásárlásból, de bizony a csokim, meg a sajtom az elfogyott. Kenyeret is vennék, mert abból is csak egy fél maradt. Hát az élelmezésem az nem túl költséges. Hat napra 20 Euro! Pedig aztán nem spórolok a finomságokkal, meg a kényeztetéssel. Van husi, sajt, zöldség, saláta, csoki, lekvár, szósz, öntetek, Stb...
Ma elhagytam Corret. Nem fájt a szívem miatta. Egy nagy választó vonal lehet ez, mert ezután szép gazdaságokat, gondosan művelt földeket, bocikat, és takaros házakat láttam. Nagyon szép ez a vidék! Az út elég kanyargós volt. Tábla mutatta a folyam kilómétereket. Sor szabályosan elhelyezett jelzőtábla. Egyszerűen tökéletes. Csak egy pici hiba esett az út elején. Le kellett adnom a távirányítót és nem mondták el, hogyan működnek az autómata zsilipek a továbbiakban. Meg is érkeztem az elsőhöz! Az van kiírva, és tábla is mutatja, hogy forduljak meg körülötte.
megfordultam. Mire a zsiliphez értem rájöttem, hogy ez "nemárspá" nem működik :-) Hívom a kezelőt, hogy van pöti problem, turnéztam a víz fölé belógó rúd körül, de bizony ez a zsilipkapu nem nyílt ki. Lebeszéltük a dolgot, hogy várok. Azért vissza mentem és egy brutál erős neodym mágnessel is megkerültem a belógó rudat. A zsilip nem nyílt ki. Viszont megérkezett a megmentő! Elmondta, hogy nem kerülni kell a rudat, hanem elfordítani :-) Basszus! Akkor miért nem azt írták. Az van a táblán, hogy turné. Miért nem azt írták, hogy fogjam meg és fordítsam el. Ték disz and törn!!! Jó fél órát veszítettem a dologgal :-) Amúgy nagyon sima volt a víztükör. Nyertem vele plussz egy km/órát. Pechemre ma minden hajós szemből érkezett, ami alkalmanként megtorpantotta a tempómat. Már messziről lehetett látni, ha Swájciak érkeztek, mert azok nagyon nyomták neki. Eszméletlen nagy sebességgel, nagy hullámokat keltve! Ami a lényeg szép napom volt a mai. Jól éreztem magam :-)
Corre-ből, Scey-Sur-Saone-Et-Saint-Albinba. 50km.
Ebbe a nagyon hosszú nevű városba érkeztem ma :-) Teljesen véletlenül. Volt egy elterelő tábla, hogy forduljak balra, de Én nem fordultam. Mi történhet? Hát az történt, hogy vége lett az útnak. Viszont ott van egy takaros kis kikötő hely, ahová be is álltam.
Ma elhagytam Corret. Nem fájt a szívem miatta. Egy nagy választó vonal lehet ez, mert ezután szép gazdaságokat, gondosan művelt földeket, bocikat, és takaros házakat láttam. Nagyon szép ez a vidék! Az út elég kanyargós volt. Tábla mutatta a folyam kilómétereket. Sor szabályosan elhelyezett jelzőtábla. Egyszerűen tökéletes. Csak egy pici hiba esett az út elején. Le kellett adnom a távirányítót és nem mondták el, hogyan működnek az autómata zsilipek a továbbiakban. Meg is érkeztem az elsőhöz! Az van kiírva, és tábla is mutatja, hogy forduljak meg körülötte.
Július 31. Vasárnap
Bains-Les-Bainsból, Corre-be. 30km.
A csendes parkosított kikötőt reggel kilenckor hagytam el. Már induláskor nagyon vissza alhatnékom volt. Ezeken a zsilipeken túl kell lenni. Ma 24-el találkoztam, meg egy elnyílós, kifordulós híddal! Semmi említésre méltó esemény nem történt. Minden olyan Franciás volt. A lényeg, hogy megérkeztem Corréba. Annyira alhatnékom van, hogy megyek is és pihentetem a szememet! :-)
Na ebből a pihentetésből nem lett semmi. A parton sétálgatók miatt mindig felriadtam. No meg a legyek miatt a hajóban. Minden tele van mozgássérült legyekkel. Sajna nincs rendes légycsapóm, ezért a csokim csomagoló papírjával próbálom lecsapni őket. Közülük sokan nem patkolnak el, csak megsérülnek és ott mászkálnak össze, vissza. Rettenetes!!!
Besétáltam Correba, hogy wifit keressek az elmúlt öt nap anyagát feltölteni. Sajna itt sem találtam :-( Ez egy szellem város. Sok házra, boltra ki van írva eladó. A házak homlokzatai máladoznak. Ha ki is tatarozta valaki, akkor sem szánt a festésre. Minden vakolatszürke. A kikötő drága. 12 Euro a parkolás, plussz az áram a víz, meg amit még venni akarsz hozzá. Viszont a városnak van pénzes benzinkútja amit holnap reggel indulás előtt felkeresek. Az a 10 liter benzin is 10 liter!!!
Bains-Les-Bainsból, Corre-be. 30km.
A csendes parkosított kikötőt reggel kilenckor hagytam el. Már induláskor nagyon vissza alhatnékom volt. Ezeken a zsilipeken túl kell lenni. Ma 24-el találkoztam, meg egy elnyílós, kifordulós híddal! Semmi említésre méltó esemény nem történt. Minden olyan Franciás volt. A lényeg, hogy megérkeztem Corréba. Annyira alhatnékom van, hogy megyek is és pihentetem a szememet! :-)
Na ebből a pihentetésből nem lett semmi. A parton sétálgatók miatt mindig felriadtam. No meg a legyek miatt a hajóban. Minden tele van mozgássérült legyekkel. Sajna nincs rendes légycsapóm, ezért a csokim csomagoló papírjával próbálom lecsapni őket. Közülük sokan nem patkolnak el, csak megsérülnek és ott mászkálnak össze, vissza. Rettenetes!!!
Július 30. Szombat
Girancourtból, Bains-Les-Bains közelében. 25km.
Éppen három hete indultam Zeebrugge-ből. A tengeren át hollandia felé. Először Ternehuzen, aztán Antwerpen. Onnan Dél felé haladva Brüsszelen át a Ronquieresi hajó lifthez. Onnan Charleroi, Namur és Dinant következett. Givet-nél léptem be a Franciákhoz. Pont á Bar-nál Sedannak fordultam. Majd Verdun és Troussey következett. Toul érintésével Epinal felé haladtam tovább, majd most következik Corre! Ez úgy kb. 870km. a némi csalinkázásokat nem számítva :-) Az végül is egy jó kis napi 40km-es átlag. Elégedett vagyok :-)
Szerencsém volt a tankolással, mert a kártyás kúton, ami a közelben volt jött egy srác, aki megszánt engem és kártyázott nekem jó 20 liter benzint :-) Működik ez! Bár 30 Euromba került. Nem sajnáltam tőle azt a plussz 3 Eurót. Nem szarrágóskodunk. Ahol a szükség ott a segítség.
Neki is lódultam kilenckor, ahogy üzemkezdet lett. Jöttek a zsilipek egymás után. Sajna sokat kellett várnom, mert előbb meg kellett tölteni a kádat és csak utána mehettem be. Egyszer jött szembe egy hajó, ami 3 zsilipnyit feltöltött előttem. De sajna a többinél biza várni kellett. Összesen 28 zsilip és egy elnyílós, azaz elfordulós híd volt ma a termés. 8 és fél órányit mentem, mikor fél hatkor megláttam ezt a parkolót. Nagy szerencse, hogy van ez, mert másfelé nem igazán van település út közben. Nem sok ez a 25 kilóméter, de Én megtettem, amit csak lehetett. Ilyen ez a mai nap! Corre után már csak kb. 15-19 zsilip van azon a több mint 100 kilóméteres szakaszon. De ne menjünk elébe a dolgoknak. Ki tudja mi történik addig. Ma, ahogy ide a kikötőbe érkeztem, megfájdult a vakbelem. Remélem csak sérv és nem kell megszakítanom ezt a jó kis haladást :-)
Girancourtból, Bains-Les-Bains közelében. 25km.
Éppen három hete indultam Zeebrugge-ből. A tengeren át hollandia felé. Először Ternehuzen, aztán Antwerpen. Onnan Dél felé haladva Brüsszelen át a Ronquieresi hajó lifthez. Onnan Charleroi, Namur és Dinant következett. Givet-nél léptem be a Franciákhoz. Pont á Bar-nál Sedannak fordultam. Majd Verdun és Troussey következett. Toul érintésével Epinal felé haladtam tovább, majd most következik Corre! Ez úgy kb. 870km. a némi csalinkázásokat nem számítva :-) Az végül is egy jó kis napi 40km-es átlag. Elégedett vagyok :-)
Szerencsém volt a tankolással, mert a kártyás kúton, ami a közelben volt jött egy srác, aki megszánt engem és kártyázott nekem jó 20 liter benzint :-) Működik ez! Bár 30 Euromba került. Nem sajnáltam tőle azt a plussz 3 Eurót. Nem szarrágóskodunk. Ahol a szükség ott a segítség.
Neki is lódultam kilenckor, ahogy üzemkezdet lett. Jöttek a zsilipek egymás után. Sajna sokat kellett várnom, mert előbb meg kellett tölteni a kádat és csak utána mehettem be. Egyszer jött szembe egy hajó, ami 3 zsilipnyit feltöltött előttem. De sajna a többinél biza várni kellett. Összesen 28 zsilip és egy elnyílós, azaz elfordulós híd volt ma a termés. 8 és fél órányit mentem, mikor fél hatkor megláttam ezt a parkolót. Nagy szerencse, hogy van ez, mert másfelé nem igazán van település út közben. Nem sok ez a 25 kilóméter, de Én megtettem, amit csak lehetett. Ilyen ez a mai nap! Corre után már csak kb. 15-19 zsilip van azon a több mint 100 kilóméteres szakaszon. De ne menjünk elébe a dolgoknak. Ki tudja mi történik addig. Ma, ahogy ide a kikötőbe érkeztem, megfájdult a vakbelem. Remélem csak sérv és nem kell megszakítanom ezt a jó kis haladást :-)
Július 29. Péntek
Igney-ből, Girancourtba. 21km.
Tegnap este elsétálgattam. Az első áruház egy Aldi. A bevásárlásom szentélye. Sajna már zárva volt, így megkellett várnom a ma reggel 8.30-at. Az este elbeszélgettem a szomszédommal. Szép hajójuk van. Úgy 12-13 méter hosszú lehet és vagy három és fél méter széles. A család utazik! Papa, mama két gyerek. egy karon ülő, meg egy 3 éves forma lány. A hajó külső részén paradicsom, paprika, zöldségek teremnek. Úton vannak. Mikor akad munka, vagy a papa, vagy a mama dolgozik. Egyiküknek a gyerekekre kell vigyázni :-) Hát így élnek, élnek, éldegélnek. Azt nem tudom mi lesz akkor ha a gyerek iskolás korú lesz. :-)
Visszatérve a vásárlásból az egyik hajós meghívott kávéra. Eldumcsiztunk. Svájcból érkeztek. Erre felé sok a Svájci hajó. Mondta az ember, hogy itt van egy olyan szakasz, ami tele van zsilipekkel. Gondoltam lesz egy kettő egymás után. Majd meglátjuk.
Elhatároztam eztán mindent elfogadok, amit adni akarnak. Hiszen gondolom örömmel teszik. Egyszerűen nem szabad visszautasítani a jóakarást. Majd gyakorlom ezt a dolgot. Természetem ellen való, de azt hiszem át kell szoknom!
Így aztán 9.30- ra csúszott az indulás. Jött is az első zsilip. Aztán a másodikat nem láttam, mert egy nagy kanyar volt ott. A lámpa lassan szabadra váltott és fordultam a csatornával. Valóban volt két zsilip egymás után vagy 100-200 méterre. Aztán megint 100-200m és ott volt a következő zsilip. Aztán megint és megint és megint... 15 zsilip egymás utánban!!! Az egész út nem több mint két és fél, három kilóméter, de délután kettőig csak azokat küzdöttem le. Emeltek a hegy tetejére! Négy és fél óra zsilipelés. Volt jó is benne, mert, hogy szembe fújt a szél. Nem szivesen mentem volna szemben szélben sokat. Nagyon erős szél volt. A sors, vagy a gondviselés akarta így, hogy ma zsilipelés legyen!!! Aztán egy hosszú szűk csatorna szakasz következett. Majd egy zsilip és utána egy klassz kikötő. Na ennyi volt mára az utazás.
A parton várt egy bőbeszédű Francia, akivel Órákon át beszélgettem. Na jó! 10 : 90% volt beszélgetési arány, mert igazándiból nagyon mesélhetnékje volt. Meghallgattam, és sokat bólogattam. A hajójáról mesélt, meg a vele kapcsolatos történésekről.
Ilyen volt a mai fárasztó nap!!! Viszont most lefelé zsilipelek és haladok :-)
SZÖSSZENET
Amint leírtam, hogy minden ajándékot elfogadok jött a sokat beszélő ember és adott nekem egy zászlót. A baj csak az, hogy ezt a zászlót a csatorna üzemeltetői használják. Nincs mit tennem megfogadtam, hogy elfogadom. Használom, feltettem. Lesz, ami lesz!!! :-)
Igney-ből, Girancourtba. 21km.
Tegnap este elsétálgattam. Az első áruház egy Aldi. A bevásárlásom szentélye. Sajna már zárva volt, így megkellett várnom a ma reggel 8.30-at. Az este elbeszélgettem a szomszédommal. Szép hajójuk van. Úgy 12-13 méter hosszú lehet és vagy három és fél méter széles. A család utazik! Papa, mama két gyerek. egy karon ülő, meg egy 3 éves forma lány. A hajó külső részén paradicsom, paprika, zöldségek teremnek. Úton vannak. Mikor akad munka, vagy a papa, vagy a mama dolgozik. Egyiküknek a gyerekekre kell vigyázni :-) Hát így élnek, élnek, éldegélnek. Azt nem tudom mi lesz akkor ha a gyerek iskolás korú lesz. :-)
Visszatérve a vásárlásból az egyik hajós meghívott kávéra. Eldumcsiztunk. Svájcból érkeztek. Erre felé sok a Svájci hajó. Mondta az ember, hogy itt van egy olyan szakasz, ami tele van zsilipekkel. Gondoltam lesz egy kettő egymás után. Majd meglátjuk.
Elhatároztam eztán mindent elfogadok, amit adni akarnak. Hiszen gondolom örömmel teszik. Egyszerűen nem szabad visszautasítani a jóakarást. Majd gyakorlom ezt a dolgot. Természetem ellen való, de azt hiszem át kell szoknom!
Így aztán 9.30- ra csúszott az indulás. Jött is az első zsilip. Aztán a másodikat nem láttam, mert egy nagy kanyar volt ott. A lámpa lassan szabadra váltott és fordultam a csatornával. Valóban volt két zsilip egymás után vagy 100-200 méterre. Aztán megint 100-200m és ott volt a következő zsilip. Aztán megint és megint és megint... 15 zsilip egymás utánban!!! Az egész út nem több mint két és fél, három kilóméter, de délután kettőig csak azokat küzdöttem le. Emeltek a hegy tetejére! Négy és fél óra zsilipelés. Volt jó is benne, mert, hogy szembe fújt a szél. Nem szivesen mentem volna szemben szélben sokat. Nagyon erős szél volt. A sors, vagy a gondviselés akarta így, hogy ma zsilipelés legyen!!! Aztán egy hosszú szűk csatorna szakasz következett. Majd egy zsilip és utána egy klassz kikötő. Na ennyi volt mára az utazás.
A parton várt egy bőbeszédű Francia, akivel Órákon át beszélgettem. Na jó! 10 : 90% volt beszélgetési arány, mert igazándiból nagyon mesélhetnékje volt. Meghallgattam, és sokat bólogattam. A hajójáról mesélt, meg a vele kapcsolatos történésekről.
Ilyen volt a mai fárasztó nap!!! Viszont most lefelé zsilipelek és haladok :-)
SZÖSSZENET
Amint leírtam, hogy minden ajándékot elfogadok jött a sokat beszélő ember és adott nekem egy zászlót. A baj csak az, hogy ezt a zászlót a csatorna üzemeltetői használják. Nincs mit tennem megfogadtam, hogy elfogadom. Használom, feltettem. Lesz, ami lesz!!! :-)
Július 28. Csütörtök
Roville-Devant-Bayonból, Igneybe.
A reggel megcsináltam a vitorla árbóc helyét. Már réges, régen időszerű lett volna. Komfortos lett a hajó. Kibővült a mozgásterem, no meg nem akadok el a kötelekben, sodronyokban. Meg a fejemet sem verem be annyiszor. Szemerkélős esővel indult a nap. Nem volt vészes. Az esővédő ponyva megvédett.
Ahogy indul a nap, olyan lesz végig :-( Na ez szarul indult! Az első zsilip sima menet volt. A második csak nem akart kinyílni. Kigyulladt mind a két piros lámpája. Szervíz szünet! Vagy jó fél órába telt mire megérkezett a Szövtezs Anzs :-) Megbuherálhatta, mert átjutottam rajta. Meg köszöntem a segítséget, mire a szokásos választ kaptam "derien" Ezt olyan aranyosan tudják mondani ezek a francia lányok, hogy mindig majd elolvadok :-) A következő zsilip sima ügy volt. Aztán megint elakadtam. Mikor kinyilt a zsilipkapu egy nagy rakás fa állta el az utamat. Már a kapu is nehezen bírkózott meg vele. Mindig meg, meg állt. Be is szorult mögé nagy rakás fa. Na elkezdtem elterelgetni az útból, mire a kapu elkezdett bezáródni. Be is csukódott Én meg a kettő között ragadtam. Telefonálok a kezelőnek, hogy bent ragadtam a zsilipben. Majd csak lesz valami. Minden esetre a sok fát szépen a partra raktam. Másoknak se okozzon gondot. Aztán áthajóztam a zsilip túl oldalára, ahol a zsilip kezelő karja van. mikor húzni akartam volna a kék kart, hát megint megjelent a kis Szövtezs Anzs. Ami amúgy annyit jelent szerintem, hogy Mentő Angyal. Szépen megköszöntem, hogy kinyitja a kaput, mire jött az elolvadok válasz, derien :-) A következő zsilipnél simán átjutottam. Megyek a következő felé, erre látom, hogy a tábla, amire írva van, hogy itt kell nyomni a zsilipkapu nyitásához a távirányítót, hát valami fekete festékszóró sprayval le van fújva. Na gondoltam a sok jó ember között itt a Franciáknál is vannak rossz gyerekek!!! Beérek a zsilipbe erre még a létrán sem kezdek el felmászni oda szalad egy pöti garszon és kérdezi meghúzhatja?! Mondon neki, igen. Erre odaszalad a karhoz és beindítja a zsilipet. Basszus. Felmászok gyorsan elvonszolom a hajót a kapuból és már jön is a víz. Ezek meg négyen közben ott lábatlankodnak, rosszalkodnak. Az egyik a kerítést rángatja a másik meg a láncot próbálja kivenni. Na sikerült is neki. Kiszakította! Aztán kérdezi, hogy foghatja e a kötelet. Azt nem! Pá dö tu!!! A kis terroristák. Erre az egyik rálép a kötélre, amit húznom kellett volna, hogy irányban tartsam a hajót. A többiek meg előttem jöttek, mentek jobbra, balra. Na megelégeltem. Mondtam nekik kifelé a zsilipből. Hát nem mentek ki. Az egyik leült a partjára, úgy hogy belelógott a lába a zsilipbe. A víz meg emelkedett és a hajó meg kezdett kifordulni a gyerek lába felé. Basszus ez itt ledarálja a gyerek lábát. Engedjem el a hajót a zsilipkapunak, vagy rugjak egy akkorát a gyerekbe, hogy kirepüljön a veszélyzónából? Na mindegy nehéz szülés volt. Rákiabáltam, hogy kifelé. Felállt és odébb lépett. Nagyon mérges voltam. Ezek az unatkozós rossz gyerekek nagyon veszélyesek!!! Kapu kinyílt, bepattantam a hajóba gázt adtam és el innen. Épp jött a zsilipes autó, mondom neki, hogy csináljon valamit ezekkel a gyerekekkel, mert nagyon rosszak!!!
Mentem tovább. Erre elkezdett szakadni az eső. Olyan igazi nyári felhőszakadás. Meg is álltam a zsilip előtt vártam egy negyed órát mire elállt. Nem akartam megázni. A következőnél is esett, de az már csak olyan szemerkélős, apró szemű volt. Kezdtem kifutni az időből. Na ma a mindegy is mindegy. Találtam egy klasz kikötőt, ahonnan szerintem elérhető a bevásárló hely, meg benzin kút is akad szerintem. Epinal-nak még várnia kell rám holnapig!
Roville-Devant-Bayonból, Igneybe.
A reggel megcsináltam a vitorla árbóc helyét. Már réges, régen időszerű lett volna. Komfortos lett a hajó. Kibővült a mozgásterem, no meg nem akadok el a kötelekben, sodronyokban. Meg a fejemet sem verem be annyiszor. Szemerkélős esővel indult a nap. Nem volt vészes. Az esővédő ponyva megvédett.
Ahogy indul a nap, olyan lesz végig :-( Na ez szarul indult! Az első zsilip sima menet volt. A második csak nem akart kinyílni. Kigyulladt mind a két piros lámpája. Szervíz szünet! Vagy jó fél órába telt mire megérkezett a Szövtezs Anzs :-) Megbuherálhatta, mert átjutottam rajta. Meg köszöntem a segítséget, mire a szokásos választ kaptam "derien" Ezt olyan aranyosan tudják mondani ezek a francia lányok, hogy mindig majd elolvadok :-) A következő zsilip sima ügy volt. Aztán megint elakadtam. Mikor kinyilt a zsilipkapu egy nagy rakás fa állta el az utamat. Már a kapu is nehezen bírkózott meg vele. Mindig meg, meg állt. Be is szorult mögé nagy rakás fa. Na elkezdtem elterelgetni az útból, mire a kapu elkezdett bezáródni. Be is csukódott Én meg a kettő között ragadtam. Telefonálok a kezelőnek, hogy bent ragadtam a zsilipben. Majd csak lesz valami. Minden esetre a sok fát szépen a partra raktam. Másoknak se okozzon gondot. Aztán áthajóztam a zsilip túl oldalára, ahol a zsilip kezelő karja van. mikor húzni akartam volna a kék kart, hát megint megjelent a kis Szövtezs Anzs. Ami amúgy annyit jelent szerintem, hogy Mentő Angyal. Szépen megköszöntem, hogy kinyitja a kaput, mire jött az elolvadok válasz, derien :-) A következő zsilipnél simán átjutottam. Megyek a következő felé, erre látom, hogy a tábla, amire írva van, hogy itt kell nyomni a zsilipkapu nyitásához a távirányítót, hát valami fekete festékszóró sprayval le van fújva. Na gondoltam a sok jó ember között itt a Franciáknál is vannak rossz gyerekek!!! Beérek a zsilipbe erre még a létrán sem kezdek el felmászni oda szalad egy pöti garszon és kérdezi meghúzhatja?! Mondon neki, igen. Erre odaszalad a karhoz és beindítja a zsilipet. Basszus. Felmászok gyorsan elvonszolom a hajót a kapuból és már jön is a víz. Ezek meg négyen közben ott lábatlankodnak, rosszalkodnak. Az egyik a kerítést rángatja a másik meg a láncot próbálja kivenni. Na sikerült is neki. Kiszakította! Aztán kérdezi, hogy foghatja e a kötelet. Azt nem! Pá dö tu!!! A kis terroristák. Erre az egyik rálép a kötélre, amit húznom kellett volna, hogy irányban tartsam a hajót. A többiek meg előttem jöttek, mentek jobbra, balra. Na megelégeltem. Mondtam nekik kifelé a zsilipből. Hát nem mentek ki. Az egyik leült a partjára, úgy hogy belelógott a lába a zsilipbe. A víz meg emelkedett és a hajó meg kezdett kifordulni a gyerek lába felé. Basszus ez itt ledarálja a gyerek lábát. Engedjem el a hajót a zsilipkapunak, vagy rugjak egy akkorát a gyerekbe, hogy kirepüljön a veszélyzónából? Na mindegy nehéz szülés volt. Rákiabáltam, hogy kifelé. Felállt és odébb lépett. Nagyon mérges voltam. Ezek az unatkozós rossz gyerekek nagyon veszélyesek!!! Kapu kinyílt, bepattantam a hajóba gázt adtam és el innen. Épp jött a zsilipes autó, mondom neki, hogy csináljon valamit ezekkel a gyerekekkel, mert nagyon rosszak!!!
Mentem tovább. Erre elkezdett szakadni az eső. Olyan igazi nyári felhőszakadás. Meg is álltam a zsilip előtt vártam egy negyed órát mire elállt. Nem akartam megázni. A következőnél is esett, de az már csak olyan szemerkélős, apró szemű volt. Kezdtem kifutni az időből. Na ma a mindegy is mindegy. Találtam egy klasz kikötőt, ahonnan szerintem elérhető a bevásárló hely, meg benzin kút is akad szerintem. Epinal-nak még várnia kell rám holnapig!
Július 27. Szerda
Toulból, Roville-Devant-Bayonba.
Tegnap este csak elsétálgattam a városban. Nagyon szép, rendezett. Tetszett! Sok részt nem láttam, csak messziről. Viszont vettem 10 liter benzint a kúton. Nem kártyás, fizetős :-) Azt hiszem az óváros nagyon szép lehet. A kikötő viszont zsúfolt volt és nem is tetszett így a zsilip túl oldalán álltam meg ahol csak egy magamban voltam :-) Azért arra jártomban köszöntem a régi hajós cimboráknak :-) Váltottunk is pár szót. Már sötétedett, mikor eszembe jutott, hogy pár üzenetet elkéne küldeni. Kiballagtam a kikötőbe. Free Wifit azt nem találtam de sikerült egy nagy varjú sereget lefényképeznem. Egyszer csak oda jön a másik hajóról a férj, akiről azt hittem, hogy féltékeny kicsit, és beszédbe elegyedik velem. Vagy 10 percet dumcsiztunk, mikor is mondja, hogy azért jött, hogy a fürdőbe való bejutás kódját megadja. Kicsit megriadtam! Ilyen büdös lennék? Az első dolgom érkezésemkor az volt, hogy megfürödtem, hajat mostam és tiszta ruhát vettem! Hát nem! Ezek a hajós népek, ilyen összetartóak, segítőkészek! Első nap köszönünk, második nap, már régi ismerősök vagyunk, a harmadikon már öreg cimborák!!! Ilyen ez a vadnyugati hajós élet!!!
Na ennyi volt még a tegnapra. Most van majdnem 60 liter benzinem. Nagyon nagyon nyugodt vagyok a következő majd 100 zsilip előtt :-)
Reggel kilenckor a következő zsilipnél voltam. Haladtam nem mondom :-) Míg nem egyszer Toul nagyvárosias részéhez nem értem. Vagy fél órát vártam a zsilipnél. Szerencsére jött egy másik hajó is, ami nagyobb mint mi és Őt észrevették. Akkora volt a zsilipkamra, mint egy lakótelepi nagy tömb. 15 percig tartott mire megtelt vízzel. A másik hajó gyorsabb volt mint Én ezért hamar elhagyott. A Moselle, vagy Mózel, ahogy mifelénk mondják egy nagyon békésnek látszó folyó, így, hogy szabályozzák. Gondolom teher forgalom is lehet, hogy ekkora zsilipeket építettek rá. Vagy 10-12 métert emeltek minket! Na jött a következő óriás zsilip. Gondolom spórolni akartak a vízzel, mert bevártak engem a hajóval. Vagy negyed órával később érkeztem mint ők. Na ez megint megismétlődött. Sajnáltam Őket, hogy várniuk kellett rám. Aztán egyszer csak vége lett és jöttek a kis zsilipek. A lány kormányozta a másik hajót. Szegényke nem volt a helyzet magaslatán, de egyszer sem verte oda a hajó oldalát :-) Aztán megunhatták a zsilipelgetést, mert kiálltak a versenyből. Na így már Én is haladhattam. Nagyon szép kis csatornában hajókáztam. Szűk folyosó és a fák összeborultak a fejünk fölött. Őzikék iszogattak a vízparton. Tiszta erdő, egészen messzire belátni. Szóval álom szép. Áthaladtunk egy Aquadukton is. Tetszik, hogy a csatornát egy hídon vezetik át az azt keresztező folyónál. Kellemes volt ez a mai nap. Sajna az utolsó zsilipet nem értem be üzemzárásig így a tövében parkoltam le. Elég zajos a hely, nagy az autó forgalom. De most ezt dobta a sors! :-)
Toulból, Roville-Devant-Bayonba.
Tegnap este csak elsétálgattam a városban. Nagyon szép, rendezett. Tetszett! Sok részt nem láttam, csak messziről. Viszont vettem 10 liter benzint a kúton. Nem kártyás, fizetős :-) Azt hiszem az óváros nagyon szép lehet. A kikötő viszont zsúfolt volt és nem is tetszett így a zsilip túl oldalán álltam meg ahol csak egy magamban voltam :-) Azért arra jártomban köszöntem a régi hajós cimboráknak :-) Váltottunk is pár szót. Már sötétedett, mikor eszembe jutott, hogy pár üzenetet elkéne küldeni. Kiballagtam a kikötőbe. Free Wifit azt nem találtam de sikerült egy nagy varjú sereget lefényképeznem. Egyszer csak oda jön a másik hajóról a férj, akiről azt hittem, hogy féltékeny kicsit, és beszédbe elegyedik velem. Vagy 10 percet dumcsiztunk, mikor is mondja, hogy azért jött, hogy a fürdőbe való bejutás kódját megadja. Kicsit megriadtam! Ilyen büdös lennék? Az első dolgom érkezésemkor az volt, hogy megfürödtem, hajat mostam és tiszta ruhát vettem! Hát nem! Ezek a hajós népek, ilyen összetartóak, segítőkészek! Első nap köszönünk, második nap, már régi ismerősök vagyunk, a harmadikon már öreg cimborák!!! Ilyen ez a vadnyugati hajós élet!!!
Na ennyi volt még a tegnapra. Most van majdnem 60 liter benzinem. Nagyon nagyon nyugodt vagyok a következő majd 100 zsilip előtt :-)
Reggel kilenckor a következő zsilipnél voltam. Haladtam nem mondom :-) Míg nem egyszer Toul nagyvárosias részéhez nem értem. Vagy fél órát vártam a zsilipnél. Szerencsére jött egy másik hajó is, ami nagyobb mint mi és Őt észrevették. Akkora volt a zsilipkamra, mint egy lakótelepi nagy tömb. 15 percig tartott mire megtelt vízzel. A másik hajó gyorsabb volt mint Én ezért hamar elhagyott. A Moselle, vagy Mózel, ahogy mifelénk mondják egy nagyon békésnek látszó folyó, így, hogy szabályozzák. Gondolom teher forgalom is lehet, hogy ekkora zsilipeket építettek rá. Vagy 10-12 métert emeltek minket! Na jött a következő óriás zsilip. Gondolom spórolni akartak a vízzel, mert bevártak engem a hajóval. Vagy negyed órával később érkeztem mint ők. Na ez megint megismétlődött. Sajnáltam Őket, hogy várniuk kellett rám. Aztán egyszer csak vége lett és jöttek a kis zsilipek. A lány kormányozta a másik hajót. Szegényke nem volt a helyzet magaslatán, de egyszer sem verte oda a hajó oldalát :-) Aztán megunhatták a zsilipelgetést, mert kiálltak a versenyből. Na így már Én is haladhattam. Nagyon szép kis csatornában hajókáztam. Szűk folyosó és a fák összeborultak a fejünk fölött. Őzikék iszogattak a vízparton. Tiszta erdő, egészen messzire belátni. Szóval álom szép. Áthaladtunk egy Aquadukton is. Tetszik, hogy a csatornát egy hídon vezetik át az azt keresztező folyónál. Kellemes volt ez a mai nap. Sajna az utolsó zsilipet nem értem be üzemzárásig így a tövében parkoltam le. Elég zajos a hely, nagy az autó forgalom. De most ezt dobta a sors! :-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)