Augusztus 2. Kedd
Scey-Sur-Saone-Et-Saint-Albinból, Rigny-be. 80km.
Reggel már nyolc előtt elindultam. Lesz, ami lesz. Három kilóméter vissza a zsiliphez. Csoda történt, működött. Beengedett, mehettem tovább :-)  Vagy 100-200 méter múlva piros lámpát kaptam a tunnelnél. :-( Vagy háromnegyed óra után meguntam a várakozást és előrébb mentem az alagútig, ahol egy másik piros lámpa fogadott. Szerencsére az öt percen belül zöldre váltott. Bementem a Szent Albin alagútba!

Nagyon tetszik ezekben az alagutakban hajókázni. Na ezt le is videoztam :-)  Kiérve még egy zsilip aztán jöhetett is a Saone. Láttam jobbra a kis várost, ahonnan indultam. Jó nagy kanyart tesz a folyó. Érdekes volt és csodálkoztam is rajta, hogy a városból ahol éjszakáztam nem lehetett létni azt a kör alakú (hengeres) bástyát. Szóval a város jobbra, akkor nekem balra kell mennem! Mentem is. Annyira szép és nyugodt folyó ez a Saone, hogy egészen beleszerettem. Mélyen a víz fölé benyúló fák. Szinte kikötni sem lehet magasabb hajókkal, mert a fák alatt mindössze egy másfél méter a magasság.

Régmúltat idéző hidak nyúlnak át felette, a vízben a part mentén tavirózsák virágzanak... Minden olyan tüncike! 10 kilóméternyit haladtam mikor egy szigethez értem. Jobbra elég szűkösnek találtam az utat, így balról kerültem. Gondoltam közben elszívok egy cigit. Ahogy gyújtok rá, hát látom előttem tavirózsák nyílnak. Akkor itt egy méter se a mélység alattam. Mire nyúltam volna a gázkarért, hogy gyorsan hátra menetbe kapcsoljak, már jött is az ismerős hang. Tompa sercegés, a hajó megemelkedett kissé, a motor kiemelkedett a vízből és hangosan berregni kezdett. Bele fúródtam a kavics ágyba. Disz problem!!! A viz kellemes meleg volt, akár bele is ereszkedhettem volna, hogy kitaszigáljam a hajót, de inkább hintáztattam. Vagy fél órányit ügyeskedtem, hintával, evezővel, meg motorral, mire sziveskedett kicsusszanni. Mégis csak a jobb oldali ág a jó irány! Csak azt nem értem, hogy a nagyobb, négy méter széles túra hajók hogy mennek át az össze boruló fák között. Nem vészes, vékonyka ágacskák ezek! Behaladtam. 100 méter után megint zátonyra futottam! Na ez már big problem! Nézem a GPS-t. Nem is értem. Szembe megyek folyás iránnyal. Ráadásul azt mutatja, hogy vissza kell mennem. Azaz vissza fele. Teljesen tanácstalan voltam, de hallgattam a technikára. Lenoszogattam a zátonyról a hajót, aztán indulás vissza fele. Út közben rájöttem, hogy volt még egy kanyar a folyón a zsilip után, a tunnel előtt. Na Én ezt nem vettem észre! Vissza 10 km. Volt vagy egy óra, mire vissza értem a kiindulási pontra. Na meg is nyomtam neki egy picit. Haladtam is rendesen. Elértem a második alagutat is.

 Ez nagyon jó. Sajna várni kellett ott is három negyed órát a szembe forgalom miatt. Még jobban nyomtam neki, mikor is este háromnegyed hétkor előttem feltünt egy zsilip. Ezt el kell érnem. Remélem nyitva lesz még! 18óra 57perckor csavartam meg a jelző kart. Aktiválódott, beengedett. Ezen is túl vagyok :-)  Most egy éjszakázó hely kéne, de addig is haladok még ameddig csak lehet. Kiérve a zsilipből 100 méter után a motor leállt! Kifogyott a benzin. Szerencse, hogy nem a zsilipben, befelé menet, mert úgy száguldottam, hogy megállítani is alig tudtam a hajót. Tanulságas eset!!! Végül is elértem Rigny-be, ahol megint zsilipelni kellene, de már este nyolc van. El is múlott. Bizony üzem szünet! Viszont a tövében, szokatlan módon egy nagyon takaros kis móló van, kikötő karikákkal. Szép álmokat Tomi! Ez a mai 12 órányi utazás és a potya út lelkileg kissé megviselt!
Nektek is legyen szép az estétek!