Április 19. Kedd.
Tegnap egy idősb úr parkolt le a csatorna hajójával. Lehetett vagy 70 éves, vagy még több is. Megbeszéltem vele, hogy majd együtt zsilipelünk. Előbb Ő ment be, majdan, mikor láttam, hogy Én is beférek, utána siettem. Elvétettem a kötélvetést, de ő készségesen vissza dobta, úgy, hogy előtte a kikötő bakra tekerte. Nagy volt az összhang. Neki egy, vagy 12-15 méter hosszú hajója lehetett. Még valami műholdas antennája is volt. Egy parabola. Aztán kinyílt a zsilip kapu és ment ki merre látott. Bátor dolog egy cstorna hajózásra tervezett lakóhajóval neki vágni a La manche cstornának. 40 kilóméter, ami alatt akár tengerien is viharosra fordulhat az idő!
Erős szél fújt. Motorral mentem. Azt kerestem a szememmel, hogy hol állhatnék férre ahol szél csend van, nincsenek nagy hullámok, hogy az árbócot felállíthassam. No meg persze a hozzá való többi vitorlás kelléket. De csak nem akadt nagyhullámoktól mentes hely. Lehúzódtam a hajózó úton kívülre. Alig mentem pár métert, máris zátonyra futottam :-( Máshol 10 méter a biztonsági határ! Nos ha már így megálltunk, felszerelem a vitorlást. Kb. háromnegyed óra múlva meg is lett. Vitorla fel és a jó szél ki is húzott a zátonyról!!! Csak a fővitorlát vontam fel, azt is csak harmad részben. Az orrvitorlát fel sem raktam. Egész jól ment a dolog, így félig tovább engedtem. Így is jól ment a dolog és jött a háromnegyed, majd a teljes egész vitorla., ami ott nyújtózkodott előttem. Nagyon büszke voltam magamra. 11.45. volt, mikor vitorlát bontottam és megkezdődött vitorlás pályafutásom. Aztán egy hídhoz értem, ahol nem fértem át. Felnyitották nekem :-) Forgalom megállt, hogy mi a hajókával tovább juthassunk :-)
Nehezen megy fel a fővitorla és nehezen is jön le! Gondoltam egy kis gépzsír jót fog tenni neki. Meg is tette a hatását. Csúszik mint a túrós csusza! Bár gondolom vitorlás körökben ez a zsírzás dolog nagy szentség törés. Ott egye meg a fene! Mivel az egyik vitorla felhúzás alkalmával, ha el nem is törött, de erősen megnyomtam a bal lengőbordámat. Lehet, hogy viszont megrepedt, mert nagyon fáj.
Már vagy 10 órája úton voltam. A szél is bedurvult. Fáztam is, éhes is voltam. Le kell állni! Na de hol? A távolban felsejlett egy híd. Annak tövében biztos akad valami kikötő féle. Jó fél órányi hajózás után oda is értem. Kikötő hely az nem volt, viszont egy tábla hírdette, hogy a magasság 7méter 40centi. Osztottam, szoroztam. Az árbóc 5.70. a hajó 1.70. az pont 7.40. De sajna hiányzik a diztonsági rés az az 50 cm. Mert ha hullámok vannak biztos hogy lebontom az árbócomat. Vagy, ami még rosszabb, leszakítom, vagy ha felülről kapja az ütést akkor beszakíthatja a kabintetőt. Vagy az Isten tudja mekkora kárt tesz! Ma már nem veszem le az erős szélben az árbócot. Láttam egy kiírást AQUADUCT balra. Egy település féle is van arra, csak találok kikötőt! Ahogy megyek, látom ám, hogy van egy kikötő féle. Ki is kötöttem. Nézek hátra, hát látom ám, hogy átjöttem az Aquaducton. Észre sem vettem :-) Nem kell reggel leengednem az árbócot. Hurrá! Viszont a kábelok, sodronyok az erős igénybevételtől meglazultak. Ezt holnap reggel korán kelve orvosolni kell!!!
2016. december 22., csütörtök
Április 19
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése