2016. december 22., csütörtök

Április 29

Április 29. Péntek.
HURRÁ MEG VAN AZ ELVESZETT NAP !!!
Április 21 Csütörtök. A következő napon is ezt a dátumot írtam. Eztán erre is nagyon oda kell figyelnem!!!

Nem hiszem, hogy ma bár mi változás is történhetne, ezért már délelőtt megejtem a napló bejegyzésemet. Zárt felhőtakaró, amerre csak a szem ellát, és folyamatosan esik az eső! Erős Délkeleti szél korbácsolja fel a hullámokat. Most van időm minden betűnél kivárni a hullám szüneteket. Így viszonylag szép az írásom.

RÖGESZMEFUTTATÁSAIM
Rájöttem a kutyusok miért szeretik kinyalni evés után a tányérukat! Mert utálnak mosogatni :-)  Követem a példájukat! Én sem mosogatok!!!

Na jó, az igazság az, hogy nem tisztult ki az idő, de legalább az eső elállt és csak neki indultam. Erős szél volt és nagyon vitte a hajót. A fővitorla a kuckóban maradt. Csak az orrvitorlát tettem föl, de azzal is izmosan haladtam. Egyszer csak csepp. Aztán megint és megint. Nézek hátra, hát minden fekete és eső szalagok lógnak az égből. Ha a szél eddig erős volt, akkor most durva lett. Annyira megtáltosodott a hajóka, hogy egészen lázba jöttem. Persze meg is áztam, de mint kiderült hamarosan meg is száradtam a szélben. Elértem a felnyíló hídig. Kétszer is rámentem a jelző gombra, de nem történt semmi. Nagyon veszélyes mutatvány volt, Az erős szél tolt rá a hídra Benikét. Szűk forduló, navigálás, a motor alacsony fordulaton  vagy megy, vagy nem megy, meg még a gombot is megnyomni!!! Ugyan ilyen veszélyes manőverrel ki is kötöttem és elkönyveltem, nekem itt nem lesz a híd felnyitva. Le kell eresztenem az árbócot! De majd csak holnap. Megebédeltem + kv + cigi erre látom, hogy jön egy vitorlás. Addig hezitáltam, meg bénáztam a kitolatással, hogy mire a hídra fordultam volna már csukták is vissza. Nagyon pipa lettem, hogy a stégtől is eljöttem és még a hídon sem jutottam át! Láthatták a kamerán át, hogy nagyon elszánt vagyok és mielőtt meg üt a guta, vagy valami kárt csinálok, kigyulladt a zöld+piros jelzés, hogy készülhetek. Túljutottam rajta! :-)  Aztán még két órát hajóztam a következő hídig. Ahol is már jó előre jelezték, hogy bemehetek a zsilipbe. Bementem. Híd fel, kapu kinyit, motor beindul. Erre, hogy indulnék, megáll. Az Istennek nem akar elindulni. Kézzel kinoszogattam a zsilipből a kicsikét. Várjanak csak, hamár engem is annyiszor megvárakoztattak:-)  Kiderült, hogy kifogyott a benzin!  :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése