Május 5 Van remény

Május 5. Csütörtök.
Azt hiszem ez a mai, az Én napom volt. Halvány fuvallattal bontottam vitorlát. Vagy egy negyed órába is bele telt, mire az öbölből kiértem. Azért később volt, hogy gyorsabb lettem a víz sebességénél. Mire a kilóméterekre lévő zsiliphez értem, már rendesen haladtam. A vitorla erre, amire szántam, tökéletesen megfelel. Nem akartam zsilipelni, így vissza fordultam. Csak nem szembe szélbe kerültem. Beindítottam a motort, de az még mindig nem javult meg magától, Így elhatároztam, hogy jól átnézem. A karburátorral kezdem, mert annak a leírását már jól áttanulmányoztam. Hála és köszönet Józsi Papának, aki elküldte nekem e-mailben.
Basszus, azt nem olvastam, hogy a karburátort két 11-es anyacsavar tartja. Volt is egy ilyen kulcsom. Mindig a kezem ügyébe is akadt, mikor 10-es kellett volna. Normális helyen nincs 11-es anya. Vagy 10-es, vagy 12-es. Addig ügyeskedtem vele, míg egy fontos alkatrész letörött. Bakelit, így az olvasztás szóba sem jöhetett. Erős pillanat ragasztóm sincsen, így eszkábáltam neki egy tarto konzolt. Ahogy tudtam átfújkáltam egy csővel a karbi részeit. Furatait, szelepeit, meg mindenit, amihez hozzá fértem és beindítottam a motort. Addig állítgattam a sok (4db.) csavart, míg végül össze állt a dolog. Visszafelé az egy órás úton végig motorral jöttem. Alapjáratba tettem néha. Szépen pöfögött, nem állt le.
Még tegnap kiderítettem, hogy a napelemnél az akumulátor lehet a rossz. Cellazárlatos. Ma rákapcsoltam a másik aksit, és láss csodát, tölti. Reméltem, hogy a rendszerben más hiba nincs. Végre van töltés, van áram és a nap is süt. Ajándék volt ez a mai nap nekem!!!