Május 16. Hétfő.
Wijk Bij Duurtede-ből, Wageningenbe. 20 km. Képek: 31, 32, 33,
Nem a legjobb helyen parkoltam le. Wifi sem volt rendesen. Nem sikerült feltöltenem a kész anyagokat a netre. Reggel már fél 5-kor felkeltem. 6-kor világosodott, kezdtem is készülődni. 8-kor indulnom kell. Időm engedte a korai kelés miatt és hátra a kormányhoz felszereltem a szél védő borítást. Ne kelljen fagyoskodnom megint ha nagy és hideg a szél. Egész pofás lett :-) Na abból a korai indulásból nem lett semmi, mert az egyik puffert elvesztettem. leszabadult a kötélről. Körbe néztem és megláttam, hogy a partmenti kövekre dobta a hullámverés. Reménytelen volt megközelíteni. Még el is hajókáztam, hogy valami helyet keressek ahol partra szállhatok. Semmi. vissza mentem és egy kötéllel bénáztam nagyon sokáig. Eredményes volt. Vissza szereztem a puffert :-) Vagy 9 volt mire neki indulhattam. alig mentem pár kilómétert erre ott egy nagy zsilip. Na az is volt egy órányi szötyölés. Több hajó is jött be. Volt köztük egy másik vitorlás is. Mikor kiszabadultunk, irány mindenki előre. A vitorlás jött komótosan mögöttem, aztán egyszer csak valami jó szelet kaphatott és bevágott elém. Nem is csodálkoztam. Hiszen hollandok. Elkormányoztam magam. Nagyobb volt a vitorlája, így lassan, lassan távolodott. A kis genya ellesett tőlem egy vitorlás trükköt és azt próbálgatta. Így még nagyobb lett az előnye. Aztán úgy kb. 15 km után el is tünt szemem elől. Kezdett bedurvulni a szél. Mentünk mint a rakéta. Vagy három negyed órát száguldottunk. Aztán elcsendesedett, és lassan cseperegni kezdett az eső. Aztán esni, és végül szakadni. Megmentett a szélfogó :-) Eső álló! Látom ám, hogy jön vissza felé a vitorlás, de motorral. Egyszer csak felém kormányozza a hajóját és nyil egyenest jön belém. Miért is nem csodálkoztam, hiszen ezek hollandok! Megint elkormányoztam :-) Aztán egy fél órányi eső után el is állt. Ahogy jött el i ment. Maradt utána a szél csend. Az utolsó 5 km-t kb. öt óra alatt tettem meg. Volt, hogy a folyó sodrása miatt hátrafelé mentem. Viszont kezdett melegedni az idő és így valahogy élveztem. Volt időm jól megnézni mindent, aprólékosan. Mást amúgy se nagyon tehettem :-) Azért nyögve nyelős volt. Végre megérkeztem valami településre. Volt kikötője így a kikötő egyik emberétől kértem vizet. Valami kerti csapból vettem. Elég gyanús volt az állaga, de áttetsző. Valamiért egy csomó buborék van benne. Gyanús! Indultam volna, de a berántó zsinór elszakadt. Megcsináltam 5 perc alatt. Indultam erre látom, hogy lelazultak az árbóc tartó huzalok. Kiderült nem lazult le, hanem elengedte a csavar. Nem tartotta semmi a vitorla árbócot, csak a gondviselés. Értem már miért nem volt nagy szél :-) Elég is volt ennyi mára. Leparkoltam, aztán lazulás van. Holnap be kell érjek Arnheimbe!!!
2016. december 22., csütörtök
Május 16 A gondviselés és az ügyességem
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése